1. fejezet

1. fejezet

(Elena szemszög)

-          Stefan!

-          Nem, Elena én erre nem vagyok hajlandó. – kiáltotta Stefan és kiviharzott a házból.

Reményvesztetten ültem le a lépcsőre. Már hónapok óta veszekedtünk, de Stefan hajthatatlan volt. Makacssága már-már elviselhetetlen volt. Épp amikor rászántam magam, hogy felmegyek és tanulok egy kicsit holnapra, kopogtak. Rohantam az ajtóhoz, reméltem, hogy Stefan jött vissza. De amikor kinyitottam az ajtót, készen arra, hogy Stefan nyakába ugorjak, meglepődve és értetlenkedve léptem hátra.

-          Szia, Elena! – köszönt Damon – Bemehetek?

-          P-persze. – válaszoltam még mindig ledermedve.

-          Valaki mást vártál ugye? – kérdezte Damon az arcomat fürkészve – Úgy látom, nem a

legjobbkor jöttem, de Stefant keresem. Nem tudod, hogy merre van?

-          Hazament. – válaszoltam hűvösen.

-          Aha, de nem jött. Elena! Mi történt? Már megint veszekedtetek? – kérdezte Damon

aggódva.

-          Igen.

-          Most éppen mi volt a vita tárgya?

-          Az, ami már hetek óta folyamatosan. – válaszoltam és hangom egy oktávval feljebb szökött.

-          Oké, nyugi! Nem avatnál be? Mert nekem fogalmam sincs, miről veszekedtek olyan

régóta.– kérte Damon szinte már könyörögve.

-          Rendben, rendben. Gyere fel a szobámba.

Úgy gondoltam, hogy baj nem lehet belőle, ha elmondom Damonnek…